
(Leila szemszöge)
"Majd megpuszilt és a nyakamról az ajkaimra tért rá.Egy nagy szerelmes csókot váltottunk és azután elnyomott a jól ismert álom.De legalább boldogan aludhattam el szerelmem ölelő karjaiban."
Mondhatjuk,jól aludtam!Álmom egy régi vágyamról szólt:
Ülök egy tábortűznél (igaz,ott nem égett a tűz,mert délután volt és sütött a nap is) egy parton körülvéve a barátaimmal,a testvéreimmel,a szerelmemmel.Beszélgettünk és nevettünk együtt.Aztán valaki,azt hiszem Paul,igen ő,megszólalt.-Menjünk,sziklákról leugrálni.Tök jó móka lesz!Gyertek már!Lécci! - mondta.Ezután sziklákhoz mentünk és páran le is ugrottak.Majd a többiek is észre vették milyen jó szórakozás is ez.Így,hát ők is beszálltak.Végül mindenki a vízben kötött ki.Amikor mindenki kifáradt vagy csak egy kicsit volt kimentünk a partra.Ott még beszélgettünk és indultunk is haza.Az úton haza felé valami nagy fehérség és .....
Felriadtam.Szépen,lassan kinyitottam a szemem.Miközben megbizonyosodtam róla,hogy semmilyen gép nem pityeg a közelemben.Amint felnyitottam,megláttam Astont,a vigyorgó ajkaival.Ettől a gesztustól én is elvigyorogtam.
-Jó reggelt,angyalom! - köszöntött.
-Neked is! - nyomtam puszit az arcára - Mennyi az idő??
-Fél tizenegy.Nyugi,nem kell még sietni.Amúgy csak Nes kelt még fel és te meg én.Kriszti pihen és nem kell sietni,mert a gépet fél háromra foglaltuk. - hadarta el.És szerelmes csókot váltottunk.
-Rendben,de gondolom éhes vagy,tehát ideje lenne lemenni,bár ha te...
-Szeretlek! - vágott a szavamba,majd ismét megcsókolt.
Nagy nehezen,de kikecmeregtünk az ágyamból.Ő elindult a szobájába,míg én a fürdőmbe zuhanyozni.Úgy,félóra alatt kész is lettem.Magamra kaptam egy zöld színű zoknit / Amit mellesleg mosás után lett olyan!Mert bele keveredett a fehérek közé egy zöld felső,ahogy mostam ki régen. /,egy vászon halásznadrágot,egy egy világos zöld színű pólót és egy fehér pulcsit.Kivasaltam a hajam és egy kis natúr sminket tettem ki.Majd mentem is le a konyhába reggelizni.
Ahogy sejtettem,mindenki lent volt.Kriszti az ő "birodalmán" ült./az etető széken / Buksy előtte ette a kutyakaját.Nessie a pultnál állt,Astonnal pedig az asztalnál ült és majszolta a reggelijét.Nes kávézott,míg Ash szalonnát evett kenyérrel,és mellé tejet ivott.Beléptem és egyből köszöntem is.
-Jó reggelt! - és puszit nyomtam tesóm feje búbjára.
-Neked is,hogy aludtál?? - kérdezte vigyorogva Nes.
-Köszi jól!De gondolom te is,mert ahogy hallatom,akarom mondani,hallottuk, kicsit sok lett a "szeretlek" és az "előbb te"!! - szólaltam meg.
-Nem is!
-De!Mindegy!Mit eszünk? - tettem fel a kérdést,és abban a pillanatban korgott egyet a hasam,amin még Krisztike is nevettet velünk együtt.
-Kakaó és müzli,az jó lesz?Vagy te is eszel Ashtonnal szalonkát? - kérdezte Nes.
-A kakaó és a müzli jó lesz,köszi Nes! - pusziltam meg.
-És én nem kapok?? - fordultunk meg szerelmem felé és nevetünk morcos fején,de mégis csillogó szemein,de persze ő sem bírta sokáig,így ismételten nevettünk.
-De te is kapsz,hisz lehetetlen kihagyni téged szerelmem,nem?? - mosolyogtam rá.
-Igen,igaz! - és már repültem is a karjaiba.
Majd békésen megettük a reggelit.Kajálás közben megbeszéltük a mai programot.
Tehát a programok a következők:
1.)Reggeli után kutya sétáltatás.
2.)Állatkereskedésben venni Buksynak kutyahordozót.
3.)Hazajönni.
4.)Mindent rendbe tenni.
5.)Ebédelni.
6.)Taxit hívni.
7.)Majd felszállni a gépre.
8.)Aput megkeresni és "nyakába ugrani!"
9.)Majd hazamenni és PIHENNI!
Igaz,hogy az utolsó kettőt már magamnak jegyeztem fel.
Ezek után összeszedtük magunkat és elindultunk Buksyt megsétáltatni.A közeli parkba mentünk.Ellengettük a pórázról Búbút.
-Kéjek fajit,Leyl!! - kiáltott fel a tesókám.
-Nem,mert még megfájdul a torkod! - feleltem.
-Akkor mi megyünk és mézünk valamit a kutyulinak!Kriszti eljössz velem? - nézett rá Nes.De hát kitudna ellen állni neki?? - gondoltam magamban.
-Pejsze! - motyogta aranyom.
-Oké!Akkor itt találkozunk úgy félóra múlva!Sietünk! - köszöntek el,de előbb puszikkal halmoztam el a picurt.
-Rendben,de nagyon figyelj rá! - néztem rá kérlelően.
-Jó-jó! - megölelt és mentek is.
Egyedül maradtam szerelmemmel.Leültünk egy padra.Az ölébe vont és puszit nyomot az arcomra.Én meg elpirultam.
-Mondtam már,hogy mennyire,de mennyire szeretlek?? - kérdezte meg.
-Nem! - jelentettem ki mosolyogva.
-Hát akkor nagyon....nagyon...nagyon...szeretlek!Szerelmem! - és megcsókolt.
-Én is téged! - mondtam és ismét megcsókoltuk egymást.
Mikor eléggé elmélyültünk a csókban mögöttünk köhintést hallottunk meg.Így szétrebbentünk,mint a kismadarak.És oda fordultunk a hang irányába.Hát kit láttak meg szemeink a Ronaldot.
-Sziasztok!Csak nem megzavartam valamit?? -kérdezte gúnyosan.
-Nem épp ..... épp. - De jó,hogy most semmi nem jön a nyelvemre! - morogtam magamban.
-Épp mi,mindegy!Halom ma már mész is el!Hát csak elakartam köszönni!Úgy,hogy : szia!Jó utat!Talán...Na nekem mennem kell!Pá! - és már ment is el.Ash pedig látszott rajta,hogy mérges.Így egy hatalmas puszit nyomtam az arcára,amint sikerült elérnem.Ezen már mosolygott.Ahogy lettet a földre / mert,időközben felálltunk és megfogta a derekam,úgy tartott / megpillantottam Nessieéket.
-Oké akkor ez is megvan!Akkor mehetünk is haza!Jelen percben hozzád Lay!Amúgy ez jó lesz?A színe megy Buksyhoz/ krém színű /,a hugicád választotta! - hebegte.
-Persze és köszönöm! - öleltem át őket.
-Szívesen,de most már induljunk! - mondogatta Nes.
Megkötöttem Bét pórázra és indultunk is.Előttünk Nes és Kriszti.Aztán Buksy.Majd legutolsó ként,mi.Ash karja természetesen a derekamon...xĐ Úgy nézhettünk ki,mint egy kis család.Nes és én tesók,Kriszti meg a húgunk.És fiú pedig a pasim. - ezen a gondolat meneten vigyorognom kellett.Pár perc vagy esetleg félóra alatt haza is battyogtunk.
Ash "ledőlt" a kanapéra,Kriszti pedig az ölé ült.Buksy meg előttük pihent.Nes és én neki álltunk az ebédnek.Sonkás spagettit dobtunk össze.Amint kész lettünk,már tálaltuk is.
-Jó étvágyat! - kiáltottuk egyszerre Nesszel.
-Hát lányok ez isteni lett! - motyogta teli szájjal szerelmem,mi csak kuncogtunk.
-Fijom!Fijom! - mondta a picike.
-Kriszti köszönjük,de inkább most egyél! - dorgáltam meg és kicsit segítettem enni neki.
Amint végeztünk,Nes hívott egy taxit.Én addig gyorsan helyre rámoltam mindent.Időközben a taxi is megjött.Ash bepakolt.A hordózóba betettem Bét és Krisztire ráadtam valami elfogadható ruhát.
Ismételten körbe néztem az egész házba és meneteltem le.Már mindenki a kocsiban ült,vagyis majd nem mindenki.Ash a kocsinak dőlve várt rám.De cuki,Istenem!Mivel érdemelhettem én Őt ki?? - kérdeztem magamban.Segített beszállni és indultunk is a reptérre.
Amint megérkeztünk Nes szaladt is elintézni a jegyeket.Mi pedig kivettük a csomagokat és meneteltünk leadni őket.Nehéz volt.Sok csomaggal a kezünkben,Kriszti megszaladna Nes után és még Bé is itt van,de megoldottuk.Hamarosan Nes siettet felénk és segített.a bőröndöket leadtuk.Buksyt is.Átvizsgáltak bennünket,azután szálltunk is fel a gépre.
A repülőn egy nő odajött hozzánk és minden féléről kérdezgetett.
Egy hang /:"Kérem kedves utasainkat!Csatolják be öveiket,a gép 5 perc múlva felszáll!Biztonságos repülést kívánok!Köszönjük! / jelezte,hogy a gép pár perc múlva felszáll.
Becsatoltam az övem és a tesómét.Majd kinéztem az ablakon és láttam,hogy emelkedünk.Ezután már csak a nagy feketeségre emlékszem,biztos elbóbiskoltam.
Kinyitottam a szemem és ismét kinéztem.Meglepődve vettem tudomásul,hogy felhős sőt,borús az ég.Tekintetemet rá emeltem szerelmemre.És a vigyorával találtam magamat.Ezután láttam,hogy Nes is nevet,Kriszti meg pihen.De ne értettem,mi az a nagy vigyor mindegyik száján.
-Mi az mit néztek rajtam?? - kérdeztem kissé hisztérikusan.
-Semmit,szerelmem.Jól aludtál?? - kérdezte Ash.
-Aham. - makogtam.
-Fel kellene kelteni Krisztit,mert úgy,ha jól saccolom,akkor 15 perc és megérkezzünk. - hadarta Nes.
-Oké!Kriszti kelj fel,hugicám!Lécci!Kelj fel! - kértem szépen.És ki is nyitotta a szemét.
A hangosbemondó megint megszólalt : Kedves utasaink!Kérem kapcsolják be öveiket,mert leszállunk!Remélem jól utaztak velünk!Viszlát!
Övek becsatolását lehetett hallani.Így mi is becsatoltuk.Pár perc múlva le is szálltunk.
A bőröndökhöz meneteltünk.
Aztán hirtelen megpörgettek és Emmett hatalmas vigyorával találtuk szembe magunkat.De természetesen előbb Nessiet pörgette meg.Ezután Nes hatalmas csókot kapott kedvesétől,Jacobtól.Jack és Ash kezet fogtak,utána Emmel is.És végül Jack és Em nagyot néztek a kezemben lévő csöppségtől.Hát persze,hisz ők még nem is ismerik,nem is említettem róla semmit! - csaptam a fejemhez a kezemet gondolatban.
-Sziasztok!Ő itt a testvérem Krisztina Adain! - mutattam be.
-Ohh,öhm,helló!
-Na jó segítsetek,léci! - kérlelte Nes.
-Oké! -felelték egyszerre.
Emmett épp a hordózót emelte fel,amikor Buksy vakkantott és Emmett arca nagy grimaszba ment át.Nem bírtam ki a röhögés csak,úgy kitört belőlem.De persze a többiek is kapcsoltak és ők is nevettek.
Amint sikerült bepakolni a kocsikba indultunk is haza.Az utcában nem volt senki amit furcsálltam,hisz páran mendegélni szoktak itt-ott.Hazaértünk vagyis apu házánál voltunk a fiúk kiszálltak és megkértek minket,hogy maradjunk egy picit kint,amíg a csomagokat beviszik.
Eltelt legalább 10-15 perc,de még mindig nem jöttek ki.
-Most mi van?? - kérdeztem meg Nessiet.
-Nem tudom! - rázta meg a fejét.
-Oké,akkor ideje bemenni! - mondtam,közben behúztam Nessiet,és Kriszti pedig a nyakamba csimpaszkodott.
Beléptünk a házba.Felkapcsoltuk a lámpákat és ...
Sziasztok!
Megjött a friss!=)
Remélem elnyeri tetszéseteket!
Puszancs<3